Üzleti vonatkozásban az ESG környezeti pillére a vállalat üzleti modelljéről szól, vagyis arról, hogy termékei és szolgáltatásai hogyan járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez. Mindez tehát az adott vállalkozás kockázatkezeléséről is szól, vagyis arról, hogyan irányítja saját működését a negatív klímaváltozással kapcsolatos hatások minimalizálása érdekében.
A második pillér vállalkozások szociális, társadalmi felelősségét érinti, hiszen ez is része a fenntarthat működésnek. Nem csak a természeti környezetet lehet kizsákmányolni, hanem az embereket, az alkalmazottakat is. A cégek felelősséggel tartoznak alkalmazottaikért, valamint felelősek a vállalkozásuk, tevékenyégüknek a társadalomra gyakorolt hatásáért, amelyekben működnek, például az emberi jogok védelme, a munkakörülmények, a munkajogok és a sokszínűség tekintetében.
A harmadik pillér a vállalatirányítási kérdéseket érinti. A megfelelő vállalatirányítás ellenőrzési mechanizmusként szolgálhat a vesztegetés és a korrupció, az adózás, a vezetői javadalmazás, a részvényesek szavazati lehetősége és a belső ellenőrzés vonatkozásában. Az aktív vállalatirányítás fontos a cégek fejlődése szempontjából, és hosszú távú előnyöket biztosít a részvényesek, a munkavállalók és a társadalom számára. Ennek biztosításának egyik módja az, hogy a társaság és a beszállítók, ha vannak a részvényesek közötti kapcsolatok átláthatóságának és nyitottságának növelésére összpontosítunk olyan kérdésekben, mint a vezetőség összetétele, a javadalmazási politika, az etikus üzletvitel stb.
Az ESG-tényezők tehát olyan kérdések széles skáláját fedik le, amelyek hagyományosan nem részei a pénzügyi elemzésnek, mégis pénzügyi hatásuk lehet olyan értelemben, hogy befolyásolják egy cég piaci értékét, a vevői, ügyfelei megítélését, és így a bevételeit is, vagy például azt, hogy mennyire vonzó a befektetők számára. Ez magában foglalhatja, hogy a cégek hogyan reagálnak az éghajlatváltozásra, mennyire ügyesek a vízgazdálkodásban, mennyire hatékonyak az egészségügyi és biztonsági politikáik a balesetek elleni védelemben, hogyan kezelik az ellátási láncaikat, hogyan bánnak a munkavállalóikkal, és van-e a cég iránti bizalmat építő és innovációt elősegítő vállalati kultúra.
TUDTA, HOGY A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK TÖBBSÉGE NEM IS SEJTI, HOGY VONATKOZNAK RÁ A MÓDOSULT ESG-SZABÁLYOK?
Szeretne biztos lenni ebben a fontos kérdésben? Egy cégcsoport tagjaként, vagy alvállalkozóként érintett lehet? Kerülje el a szankciókat és legyen biztos benne: töltse le ingyenes tájékoztatónkat!
Mi tartozhat a környezeti pillér körébe
Az „E” tehát az ESG fogalomrendszerében arra vonatkozik, hogy egy vállalkozás hogyan használja a természeti erőforrásokat, és milyen hatással van a szűkebb és tágabb környezetére.
Az alábbiakban nézzünk néhány példát arra, hogy ennek a pillérnek a körében milyen kérdéskörök, környezeti adatok kerülnek előtérbe:
- az energiafelhasználás mértéke, összetétele, megújuló energiaforrások használata
- a vízfelhasználás mértéke, víztakarékossági megoldások, vízhasználat csökkentése vállalati szinten
- üvegházhatású gázok[1] kibocsátása
- a vállalkozás biodiverzitásra gyakorolt hatása
- keletkező hulladék mennyisége, kezelése, újrahasznosítás mértéke
A szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó adatok az egyik legfontosabbak ebben a kategóriában. Egyre több szervezet követi nyomon – részben felelősségtudatból, részben jogszabályi kötelezettség alapján – az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását, és tesz jelentést arról, hogy megfeleljen a szabályozási követelményeknek, saját fenntarthatósági döntéseihez, vagy hogy megossza azokat az érdekelt felekkel, például üzleti partnerekkel és ügyfelekkel.
A SZOCIÁLIS pillér
Az ESG „S” betűje a diszkriminációmentességre, az emberekkel való tisztességes bánásmódra fókuszál, mind a vállalaton belül, mind az üzleti tevékenységek részeként, mind pedig a cég társadalmi környezete tekintetében.
Az ESG „S” betűje az emberi jogokra fókuszál, a diszkriminációmentességre, a tisztességes bánásmódra mind a vállalaton belül, mind az üzleti tevékenységek részeként, mind pedig a cég társadalmi környezete tekintetében. Ez is a vállalatok által gyűjthető adatok széles körét foglalja magában. A társadalmi adatokra példák a következők:
- férfiak és nők aránya a különböző vállalati szinteken
- munkavédelem, munkabiztonság
- egyenlő bérezés
- szociális juttatások a cégen belül
- társadalmi aktivitás
TUDTA, HOGY A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK TÖBBSÉGE NEM IS SEJTI, HOGY VONATKOZNAK RÁ A MÓDOSULT ESG-SZABÁLYOK?
Szeretne biztos lenni ebben a fontos kérdésben? Egy cégcsoport tagjaként, vagy alvállalkozóként érintett lehet? Kerülje el a szankciókat és legyen biztos benne: töltse le ingyenes tájékoztatónkat!
A harmadik pillér szerepe
A „G” gyakorlatilag a vállalatirányítás megfelelőségét vizsgálja, azokat a kereteket és döntéshozatali folyamatokat foglalja magában, amelyek egy céget és az abból eredő műveleteket irányítják. Néhány példa a pillér körébe tartozó témákra:
- vezetőség összetétele, sokszínűsége
- cégen belüli irányítási modell
- etikus üzletvitel
- javadalmazási politika
- integritás, jogszabályi megfelelőség
Mindez a három pillér hogyan függ össze a fenntarthatósági jelentéstétellel? Nos, a kötelező jelentéstétel hatálya alá tartozó vállalkozások e három témakörben, a választott, vagy – egységes szabályozás hiányában – maguk által kialakított keretek között kötelesek számot adni a tevékenységük fenntarthatósági vonatkozásairól.
[1] Az üvegházhatású gázok a légkör azon természetes és antropogén eredetű alkotóelemei, melyek részben elnyelik a Föld felszíne által kibocsájtott hosszú hullámú sugárzást, mely folyamat az üvegházhatás. Ezek az alábbiak: vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, valamint halogénezett és fluorozott szénhidrogének (CFC-k és HFC-k).
