Egy tavalyi, 51 országot érintő átfogó kutatás értelmében míg a befektetők komoly elvárásokat fogalmaznak meg a fenntarthatóság terén a taxonómia-követelményeknek való megfelelés okán a céltársaságokkal szemben, addig egyáltalán nem biztos, hogy a vállalkozások ezeknek az elvárásoknak valóban meg is felelnek.
A kutatásban vizsgált legtöbb cég a fenntarthatósági jelentésében nem tesz közzé részletes adatokat, és csak homályos. mutatókkal alá nem támasztott klímavédelmi intézkedéseket vállalnak. A vizsgált vállalkozások közel háromnegyede nem tette közzé adatokkal alátámasztva, hogy a tevékenysége milyen hatással van a környezetre, illetve a klímaváltozás hogyan hat a működésére.
TUDTA, HOGY A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK TÖBBSÉGE NEM IS SEJTI, HOGY VONATKOZNAK RÁ A MÓDOSULT ESG-SZABÁLYOK?
Szeretne biztos lenni ebben a fontos kérdésben? Egy cégcsoport tagjaként, vagy alvállalkozóként érintett lehet? Kerülje el a szankciókat és legyen biztos benne: töltse le ingyenes tájékoztatónkat!
A módosított magyar ESG-törvény – összhangban az alapjául szolgáló CSRD szabályokkal – jelentősen szigorított, és egyre szélesebb körben követeli meg a fenntarthatósági jelentéstételt.
A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sok cégvezető nincs tisztában azzal, hogy vállalkozása érintett lehet a kötelező jelentéstételben, mert például nem tudnak arról, hogy az ESG-törvényben meghatározott határértékeket kapcsolt vállalkozások, tehát cégcsoport szinten kell vizsgálni.
Nem nyugodhatnak meg az önmagukban jelentéstételre nem köteles kisebb vállalkozások sem, mert a törvény kötelezővé teszi a beszállítói értéklánc átvilágítását, így ha a jelentéstételre kötelezett nagyobb cégek alvállalkozói meg akarják tartani a szerződésüket, akkor bizony nekik is az üzleti stratégiájuk részévé kell tenni a fenntarthatóságot, annál is inkább, mivel az ez irányú mutatóikat a szerződéses partnerük vizsgálni fogja.
A jogszabály értelmében a nagy kockázatot jelentő beszállítókkal kötött szerződéseket akár fel is kell mondani!
